Újradiszpergálható latexpor más szervetlen kötőanyagokkal (például cementtel, oltott mészzel, gipszel stb.) és különféle adalékanyagokkal, töltőanyagokkal és egyéb adalékanyagokkal (például metil-hidroxipropil-cellulóz-éterrel, keményítő-éterrel, lignocellulózzal, hidrofób szerrel stb.) fizikai keveréshez szárazon kevert habarcs előállításához. Amikor a szárazon kevert habarcsot hozzáadják a vízhez és keverik, a latexpor részecskéi a hidrofil védőkolloid és a mechanikai nyírás hatására diszpergálódnak a vízben. A normál újradiszpergálható latexpor diszpergálásához szükséges idő nagyon rövid, és ez az újradiszpergálási időindex szintén fontos paraméter a minőségének vizsgálatához. A keverés korai szakaszában a latexpor már elkezdte befolyásolni a habarcs reológiáját és bedolgozhatóságát.
Az egyes latexporok eltérő tulajdonságai és módosulásai miatt ez a hatás is eltérő, némelyik folyássegítő, míg mások növekvő tixotrópiás hatást fejtenek ki. A hatásmechanizmus számos aspektusból fakad, beleértve a latexpor hatását a víz affinitására a diszpergálás során, a latexpor diszpergálás utáni eltérő viszkozitásának hatását, a védőkolloid hatását, valamint a cement és a vízszalagok hatását. A hatások közé tartozik a habarcs levegőtartalmának növekedése és a légbuborékok eloszlása, valamint a saját adalékanyagainak hatása és más adalékanyagokkal való kölcsönhatása. Ezért az újradiszpergálható latexpor testreszabott és újradiszpergálható kiválasztása fontos eszköz a termékminőség befolyásolására. Az elterjedtebb nézet az, hogy az újradiszpergálható latexpor általában növeli a habarcs levegőtartalmát, ezáltal keni a habarcs szerkezetét, valamint a latexpor, különösen a védőkolloid affinitását és viszkozitását a vízhez diszpergáláskor. A koncentráció növelése segít javítani az építési habarcs kohézióját, ezáltal javítja a habarcs bedolgozhatóságát. Ezt követően a latexpor diszperzióját tartalmazó nedves habarcsot felhordják a munkafelületre. A víz három szinten történő csökkenésével – az alapréteg felszívódása, a cementhidratációs reakció fogyasztása és a felszíni víz levegőbe való elpárolgása – a gyantarészecskék fokozatosan közelednek egymáshoz, a határfelületek fokozatosan összeolvadnak, és végül folytonos polimer filmmé alakulnak. Ez a folyamat főként a habarcs pórusaiban és a szilárd anyag felületén megy végbe.
Hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan legyen, azaz amikor a polimer film ismét vízzel találkozik, nem diszpergálódik újra, és a rediszpergálható latex por védőkolloidját el kell választani a polimer filmrendszertől. Ez nem jelent problémát a lúgos cementhabarcs rendszerben, mivel a cementhidratáció során keletkező lúg elszappanosítja azt, és ugyanakkor a kvarcszerű anyagok adszorpciója fokozatosan elválasztja azt a rendszertől, a hidrofilitás védelme nélkül. A vízben oldhatatlan, rediszpergálható latex por egyszeri diszperziójával képződő kolloidok nemcsak száraz körülmények között, hanem hosszú távú vízbe merítés esetén is képesek működni. Nem lúgos rendszerekben, például gipszrendszerekben vagy csak töltőanyagokat tartalmazó rendszerekben valamilyen oknál fogva a védőkolloid részben még mindig jelen van a végső polimer filmben, ami befolyásolja a film vízállóságát, de mivel ezeket a rendszereket nem hosszú távú vízbe merítés esetén használják, és a polimer továbbra is rendelkezik egyedi mechanikai tulajdonságaival, ez nem befolyásolja a rediszpergálható latex por alkalmazását ezekben a rendszerekben.
A végső polimer film kialakulásával a megkötött habarcsban egy szervetlen és szerves kötőanyagokból álló vázrendszer alakul ki, azaz a hidraulikus anyag rideg és kemény vázat alkot, az újradiszpergálható latexpor pedig filmet képez a rés és a szilárd felület között. Rugalmas csatlakozás. Ez a fajta csatlakozás úgy képzelhető el, hogy sok kis rugó köti össze a merev vázzal. Mivel a latexpor által képzett polimer gyanta film szakítószilárdsága általában nagyságrenddel nagyobb, mint a hidraulikus anyagoké, a habarcs szilárdsága is fokozható, azaz a kohézió javulhat. Mivel a polimer rugalmassága és alakíthatósága sokkal nagyobb, mint a merev szerkezeté, például a cementé, a habarcs alakíthatósága javul, és a diszpergáló feszültség hatása jelentősen javul, ezáltal javítva a habarcs repedésállóságát.
Közzététel ideje: 2023. márc. 7.