Amikor gittport használunk, gyakran adódnak problémák, így nem tudjuk az okát. Szerintem hétféle probléma létezik, amelyek gyakran előfordulnak a gittporral kapcsolatban!
Egy: Csináld gyorsan. Ez főként a hamu kalcium hozzáadásával és a rost vízvisszatartási sebességével, valamint a fal szárazságával kapcsolatos.
Kettő: hámozzuk és tekercseljük. Ez a vízvisszatartási sebességgel függ össze, ami könnyen előfordulhat, ha a cellulóz viszkozitása alacsony, vagy a hozzáadott mennyiség kicsi.
Harmadszor: a por eltávolítása. Ez összefügg a hozzáadott hamu-kalcium mennyiségével, valamint a hozzáadott cellulóz mennyiségével és minőségével. Ez tükröződik a termék vízvisszatartási sebességében. A vízvisszatartási sebesség alacsony, és a hamu-kalcium hidratációs ideje nem elegendő.
Négy: Hólyagosodás. Ez a fal száraz, párás és sima felületével, valamint a konstrukcióval is összefüggésben áll.
Ötödik: Egy tűszúrásnyi pont jelenik meg. Ez a cellulózhoz kapcsolódik, amelynek gyenge a filmképző tulajdonságai. Ugyanakkor a cellulózban lévő szennyeződések enyhén reagálnak a hamu-kalciummal. Ha a reakció súlyos, a gittpor tofumaradék formájában jelenik meg. Nem lehet a falra helyezni, és ugyanakkor nincs kohéziós ereje. Ezenkívül ez a helyzet olyan termékekkel is előfordul, mint például a cellulózhoz hozzáadott karboxilcsoportok.
Hat: Vulkanikus barlangok és apró lyukak jelennek meg. Ez nyilvánvalóan összefügg a hidroxipropil-metilcellulóz vizes oldat vízfelületi feszültségével, de a hidroxietil-vizes oldat vízfelületi feszültsége nem egyértelmű. Jobb lesz fénykezelést végezni.
Hét: Miután a gitt megszáradt, könnyen megrepedhet és megsárgulhat. Ez a nagy mennyiségű szürke kalcium hozzáadásával függ össze. Ha túl sok szürke kalciumot adunk hozzá, a gittpor keménysége száradás után megnő. Csak a keménység marad meg, és nem lesz rugalmas, ezért könnyen megrepedhet, különösen külső erőhatás hatására. Ez a szürke kalciumban található magas kalcium-oxid-tartalommal is összefügg.
1. Miért hígabb a gittpor víz hozzáadása után?
A cellulóz-étert sűrítőanyagként és vízmegtartó szerként használják a gittben. Magának a cellulóznak a tixotrópiája miatt a cellulóz hozzáadása a gittporhoz szintén tixotrópiához vezet a gitthez víz hozzáadása után. Ezt a tixotrópiát a gittpor lazán összefüggő komponenseinek szerkezetének megbomlása okozza. Ez a szerkezet nyugalmi állapotban keletkezik, és feszültség alatt lebomlik. Vagyis a viszkozitás keverés közben csökken, majd állás közben visszaáll.
2. Mi az oka annak, hogy a gitt viszonylag nehéz a kaparási folyamat során?
Ebben az esetben az általában használt cellulóz viszkozitása túl magas. Egyes gyártók 200 000 cellulózt használnak a gitt előállításához. Az így előállított gitt nagy viszkozitással rendelkezik, ezért kaparáskor nehéznek érződik. A belső falakhoz ajánlott gittmennyiség 3-5 kg, viszkozitása pedig 80 000-100 000.
3. Miért másképp érződik télen és nyáron az azonos viszkozitású cellulózból készült gitt és habarcs?
A termék hő hatására történő gélesedése miatt a viszkozitása a hőmérséklet növekedésével fokozatosan csökken. Amikor a hőmérséklet meghaladja a termék gélesedési hőmérsékletét, a termék kicsapódik a vízből és elveszíti viszkozitását. A szobahőmérséklet nyáron általában 30 fok felett van, ami jelentősen eltér a téli hőmérséklettől, ezért a viszkozitás alacsonyabb. Nyári alkalmazás esetén ajánlott nagyobb viszkozitású terméket választani, vagy növelni a cellulóz mennyiségét, és magasabb gélesedési hőmérsékletű terméket választani.
Közzététel ideje: 2024. április 26.