Absztrakt:Ez a tanulmány a cellulóz-éter csemperagasztók fő tulajdonságaira gyakorolt hatását és törvényszerűségeit vizsgálja ortogonális kísérletek segítségével. Optimalizálásának főbb szempontjai bizonyos referenciaértékkel bírnak a csemperagasztók egyes tulajdonságainak beállításához.
Napjainkban a cellulóz-éter gyártása, feldolgozása és fogyasztása hazánkban világelső. A cellulóz-éter további fejlesztése és felhasználása kulcsfontosságú az új építőanyagok fejlesztéséhez hazánkban. A csemperagasztók folyamatos fejlesztésével, valamint teljesítményük folyamatos optimalizálásával és javításával a habarcsalkalmazási típusok választéka az új építőanyag-piacon gazdagodott. Azonban a csemperagasztók fő teljesítményének további optimalizálása a csemperagasztó piac fejlődésének új irányává vált.
1. Teszteld a nyersanyagokat
Cement: A kísérletben a Changchun Yatai által gyártott PO 42.5 közönséges portlandcementet használták.
Kvarchomok: 50-100 mesh szemcseméretű, Belső-Mongóliában, Dalinban termelt homokot használtunk ebben a tesztben.
Újradiszpergálható latexpor: A tesztben a Shanxi Sanwei által gyártott SWF-04-et használták.
Fa rost: A tesztben használt rostot a Changchun Huihuang Building Materials gyártja.
Cellulóz-éter: Ez a teszt 40 000 viszkozitású metil-cellulóz-étert használ, amelyet a Shandong Ruitai gyárt.
2. Vizsgálati módszer és eredményelemzés
A szakítószilárdság vizsgálati módszere a JC/T547-2005 szabványra vonatkozik. A próbadarab mérete 40 mm x 40 mm x 160 mm. A formázás után 1 napig állni kell hagyni, majd a zsaluzatot el kell távolítani. 27 napig állandó páratartalmú dobozban kell kikeményíteni, a húzófejet epoxigyantával kell a próbatömbhöz ragasztani, majd állandó hőmérsékletű és páratartalmú dobozba kell helyezni (23±2)°C hőmérsékleten és (50±5)% relatív páratartalom mellett. 1 nap. A vizsgálat előtt ellenőrizni kell a mintát repedések szempontjából. A szerelvényt az univerzális elektronikus szakítóvizsgáló gépre kell szerelni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szerelvény és a vizsgálógép közötti csatlakozás nem hajlott-e meg, a mintát (250±50) N/s sebességgel kell húzni, és a vizsgálati adatokat rögzíteni kell. A vizsgálatban felhasznált cement mennyisége 400 g, az egyéb anyagok össztömege 600 g, a víz-kötőanyag arány 0,42-re van rögzítve, és ortogonális tervet (3 tényező, 3 szint) alkalmaznak, ahol a tényezők a cellulóz-éter tartalma, a gumipor tartalma és a cement-homok arány, a korábbi kutatási tapasztalatok szerint, az egyes tényezők specifikus dózisának meghatározásához.
2.1 Teszteredmények és elemzés
Általánosságban elmondható, hogy a csemperagasztók vízbe merítés után elveszítik szakítószilárdságukat.
Az ortogonális vizsgálattal kapott eredményekből megállapítható, hogy a cellulóz-éter és a gumipor mennyiségének növelése bizonyos mértékig javíthatja a csemperagasztó szakítószilárdságát, míg a habarcs és a homok arányának csökkentése csökkentheti a szakítószilárdságát, de az ortogonális vizsgálattal kapott 2. vizsgálati eredmény nem tudja intuitívabban tükrözni a három tényező hatását a kerámia csemperagasztó szakítószilárdságára vízben áztatás után, illetve a szakítószilárdságra 20 perc száradás után. Ezért a szakítószilárdság csökkenésének relatív értékének vizsgálata vízbe merítés után jobban tükrözi a három tényező hatását. A szilárdságcsökkenés relatív értékét az eredeti szakítószilárdság és a vízbe merítés utáni szakítószilárdság határozza meg. Kiszámították a kötésszilárdság különbségének és az eredeti szakítószilárdságnak az arányát.
A tesztadatok elemzése azt mutatja, hogy a cellulóz-éter és a gumipor tartalmának növelésével a vízbe merítés utáni szakítószilárdság kismértékben javítható. A 0,3%-os kötésszilárdság 16,0%-kal magasabb, mint a 0,1%-os arány, és a javulás a gumipor mennyiségének növelésével még szembetűnőbb; 3%-os mennyiség esetén a kötésszilárdság 46,5%-kal nő; a habarcs és a homok arányának csökkentésével a vízbe merítés utáni szakítószilárdság jelentősen csökkenthető. A kötésszilárdság 61,2%-kal csökkent. Az 1. ábrából intuitív módon látható, hogy amikor a gumipor mennyisége 3%-ról 5%-ra nő, a kötésszilárdság csökkenésének relatív értéke 23,4%-kal nő; a cellulóz-éter mennyiségének 0,1%-ról 0,3%-ra történő növelésével a kötésszilárdság csökkenésének relatív értéke 7,6%-kal nőtt; míg a kötésszilárdság csökkenésének relatív értéke 12,7%-kal nőtt, amikor a habarcs és a homok aránya 1:2 volt az 1:1-hez képest. Az ábrán látható összehasonlítás után könnyen megállapítható, hogy a három tényező közül a gumipor mennyisége és a habarcs-homok aránya van a legnyilvánvalóbb hatással a vízbemerítés szakítószilárdságára.
A JC/T 547-2005 szabvány szerint a csemperagasztó száradási ideje legalább 20 perc. A cellulóz-éter tartalmának növelésével a szakítószilárdság fokozatosan növekedhet 20 perc szellőztetés után, a cellulóz-éter tartalma 0,2%, 0,3% a korábbi 0,1%-os tartalomhoz képest. A kohéziós szilárdság 48,1%-kal, illetve 59,6%-kal nőtt; a gumipor mennyiségének növelésével a szakítószilárdság szintén fokozatosan növekedhet 20 perc szellőztetés után, a gumipor mennyiségének növelésével 4%, 5% a korábbi 3%-kal szemben, a kötésszilárdság 19,0%-kal, illetve 41,4%-kal nőtt; a habarcs és a homok arányának csökkentésével a szakítószilárdság 20 perc szellőztetés után fokozatosan csökkent, a habarcs és a homok aránya pedig 1:2 lett. Az 1:1 habarcs arányhoz képest a szakítószilárdság 47,4%-kal csökkent. A kötésszilárdság csökkenésének relatív értékét figyelembe véve egyértelműen tükröződik a különböző tényezők hatása. A három tényezőn keresztül egyértelműen megállapítható, hogy a szakítószilárdság csökkenésének relatív értéke 20 perc száradás után. A habarcs arányának a szakítószilárdságra gyakorolt hatása már nem olyan jelentős, mint korábban, de a cellulóz-éter-tartalom hatása ekkor még nyilvánvalóbb. A cellulóz-éter-tartalom növekedésével a szilárdság csökkenésének relatív értéke fokozatosan csökken, és a görbe enyhébbé válik. Látható, hogy a cellulóz-éter jó hatással van a csemperagasztó kötésszilárdságának javítására 20 perc száradás után.
2.2 Képletmeghatározás
A fenti kísérletek révén összefoglalást kaptunk az ortogonális kísérleti terv eredményeiről.
Az ortogonális kísérlet tervezési eredményeinek összefoglalásából kiválasztható egy kiváló teljesítményű A3 B1 C2 kombinációs csoport, azaz a cellulóz-éter és a gumipor tartalma 0,3%, illetve 3%, a habarcs és a homok aránya pedig 1:1,5.
3. Következtetés
(1) A cellulóz-éter és a gumipor mennyiségének növelése bizonyos mértékig növelheti a csemperagasztó szakítószilárdságát, miközben a habarcs és a homok arányának csökkentése csökkenti a szakítószilárdságot, és a habarcs és a homok aránya is csökken. A cellulóz-éter mennyiségének hatása a kerámia csemperagasztó szakítószilárdságára vízbe merítés után jelentősebb, mint a cellulóz-éter mennyiségének hatása rá;
(2) A cellulóz-éter mennyisége befolyásolja a legnagyobb mértékben a csemperagasztó szakítószilárdságát 20 perc száradás után, ami azt jelzi, hogy a cellulóz-éter mennyiségének beállításával a csemperagasztó 20 perc száradás után jelentősen javítható. Szakítószilárdság után;
(3) Amikor a gumipor mennyisége 3%, a cellulóz-éter mennyisége 0,3%, és a habarcs-homok arány 1:1,5, a csemperagasztó teljesítménye jobb, ami a legjobb ebben a tesztben. Jó szintkombináció.
Közzététel ideje: 2023. február 23.