1 Gyakori problémák a fali gittporral kapcsolatban:
(1) Gyorsan szárad.
Ez főként azért van, mert a hozzáadott hamu-kalciumpor mennyisége (túl nagy, a gittformulában felhasznált hamu-kalciumpor mennyisége megfelelően csökkenthető) összefügg a rost vízvisszatartási sebességével, és a fal szárazságával is összefügg.
(2) Hámozd meg és tekerd fel.
Ez összefügg a vízvisszatartási sebességgel, ami könnyen előfordulhat, ha a cellulóz viszkozitása alacsony, vagy az adagolás mennyisége kicsi.
(3) A belső falak gittporának portalanítása.
Ez összefügg a hozzáadott kalcium-hamupor mennyiségével (a gitt formulában lévő kalcium-hamupor mennyisége túl kicsi, vagy a kalcium-hamupor tisztasága túl alacsony, ezért a kalcium-hamupor mennyiségét a gitt por formulájában megfelelően növelni kell), valamint a cellulóz hozzáadásával is. Összefüggés van a mennyiség és a minőség között, ami a termék vízvisszatartási sebességében is tükröződik. Az alacsony vízvisszatartási sebesség és a kalcium-hamupor (a kalcium-oxid a kalcium-hamuporban nem alakul át teljesen kalcium-hidroxiddá a hidratáláshoz) nem elegendő idő alatt keletkezik.
(4) Hólyagosodás.
Ez összefügg a fal száraz, páratartalmú és sima felületével, valamint a konstrukcióval is.
(5) Megjelennek a célpontok.
Ez a cellulózzal kapcsolatos, amelynek gyenge a filmképző tulajdonságai. Ugyanakkor a cellulózban lévő szennyeződések enyhén reagálnak a hamu kalciummal. Ha a reakció erős, a gittpor tofumaradék formájában jelenik meg. Nem lehet a falra helyezni, és ugyanakkor nincs kohéziós ereje. Ezenkívül ez a helyzet olyan termékekkel is előfordul, mint például a cellulózhoz hozzáadott karboxilcsoportok.
(6) Vulkanikus lyukak és tűszúrások jelennek meg.
Ez nyilvánvalóan összefügg a hidroxipropil-metilcellulóz vizes oldat vízfelületi feszültségével. A hidroxietil vizes oldat talajvízfeszültsége nem egyértelmű. Egy befejező kezelés is elegendő lenne.
(7) Miután a gitt megszárad, könnyen megrepedhet és megsárgulhat.
Ez összefügg a nagy mennyiségű hamu-kalcium por hozzáadásával. Ha túl sokat adunk hozzá a hamu-kalcium porból, a gitt por keménysége száradás után megnő. Ha a gitt por nem rugalmas, könnyen megreped, különösen külső erőhatás hatására. Ez összefügg a hamu-kalcium porban található magas kalcium-oxid tartalommal is, amelyet korábban vezettek be.
2 Miért hígabb a gittpor víz hozzáadása után?
A cellulózt sűrítőanyagként és vízmegtartó szerként használják a gittben. Magának a cellulóznak a tixotrópiája miatt a cellulóz hozzáadása a gittporhoz szintén tixotrópiához vezet a gitthez víz hozzáadása után. Ezt a tixotrópiát a gittpor lazán összefüggő komponenseinek szerkezetének megbomlása okozza. Ez a szerkezet nyugalmi állapotban keletkezik, és feszültség alatt lebomlik. Vagyis a viszkozitás keverés közben csökken, majd állás közben visszaáll.
3 Miért viszonylag nehéz a gitt a kaparási folyamat során?
Ebben az esetben az általában használt cellulóz viszkozitása túl magas. Egyes gyártók 200 000 cellulózt használnak a gitt előállításához. Az így előállított gitt nagy viszkozitással rendelkezik, ezért kaparáskor nehéznek érződik. A belső falakhoz ajánlott gittmennyiség 3-5 kg, viszkozitása pedig 80 000-100 000.
4 Miért másképp érződik télen és nyáron az azonos viszkozitású cellulózból készült gitt és habarcs?
A termék hő hatására bekövetkező gélesedése miatt a viszkozitása a hőmérséklet növekedésével fokozatosan csökken. Amikor a hőmérséklet meghaladja a termék gélesedési hőmérsékletét, a termék kicsapódik a vízből és elveszíti viszkozitását. A szobahőmérséklet nyáron általában 30 fok felett van, ami jelentősen eltér a téli hőmérséklettől, ezért a viszkozitás alacsonyabb. Nyári alkalmazás esetén ajánlott nagyobb viszkozitású terméket választani, vagy növelni a cellulóz mennyiségét, és magasabb gélesedési hőmérsékletű terméket választani. Nyáron lehetőleg ne használjon metilcellulózt, gélesedési hőmérséklete 55 fok körül van, ha a hőmérséklet valamivel magasabb, a viszkozitása jelentősen csökken.
Közzététel ideje: 2022. november 26.