Az elmúlt években a külső falszigetelési technológia folyamatos fejlődésével, a cellulózgyártási technológia folyamatos előrehaladásával és a HPMC kiváló tulajdonságaival a HPMC-t széles körben alkalmazzák az építőiparban.
A HPMC és a cementalapú anyagok közötti hatásmechanizmus további feltárása érdekében ez a tanulmány a HPMC cementalapú anyagok kohéziós tulajdonságaira gyakorolt javító hatására összpontosít.
véralvadási idő
A beton kötési ideje főként a cement kötési idejéhez kapcsolódik, és az adalékanyagnak kevés befolyása van, ezért a habarcs kötési ideje felhasználható a HPMC hatásának vizsgálatára a víz alatti, nem diszpergálható betonkeverék kötési idejére, mivel a habarcs kötési idejét a víz befolyásolja. Ezért a HPMC habarcs kötési idejére gyakorolt hatásának értékeléséhez szükséges a habarcs víz-cement arányának és habarcs arányának rögzítése.
A kísérlet szerint a HPMC hozzáadása jelentős késleltető hatással van a habarcskeverékre, és a habarcs kötési ideje a HPMC-tartalom növekedésével fokozatosan meghosszabbodik. Azonos HPMC-tartalom mellett a víz alatt öntött habarcs gyorsabb, mint a levegőn képződött habarcs. A közepes öntött habarcs kötési ideje hosszabb. Vízben mérve a vakpróbaanyaghoz képest a HPMC-vel kevert habarcs kötési ideje a kezdeti kötésnél 6-18 órával, a végső kötésnél pedig 6-22 órával késik. Ezért a HPMC-t gyorsítókkal kombinálva kell használni.
A HPMC egy nagy molekulatömegű polimer, makromolekuláris lineáris szerkezettel és egy hidroxilcsoporttal a funkciós csoporton, amely hidrogénkötéseket képezhet a keverővíz molekuláival és növelheti a keverővíz viszkozitását. A HPMC hosszú molekulaláncai vonzzák egymást, így a HPMC molekulák összefonódnak, hálózatos szerkezetet alkotva, beburkolva a cementet és a keverővizet. Mivel a HPMC egy filmhez hasonló hálózatos szerkezetet képez, amely beburkolja a cementet, hatékonyan megakadályozza a víz elpárolgását a habarcsban, és gátolja vagy lassítja a cement hidratációs sebességét.
Vérzés
A habarcs vérzési jelensége hasonló a betonéhoz, ami komoly adalékanyag-süllyedést okoz, ami a zagy felső rétegének víz-cement arányának növekedését eredményezi, ami a zagy felső rétegének nagyfokú képlékeny zsugorodását okozza a korai szakaszban, sőt repedéseket is, és a zagy felületi rétegének szilárdsága viszonylag gyenge.
0,5% feletti adagolás esetén gyakorlatilag nincs kivérzési jelenség. Ez azért van, mert amikor a HPMC-t a habarcsba keverik, filmképző és hálózatos szerkezetet képez, és a hidroxilcsoportok adszorbeálódnak a makromolekulák hosszú láncán, így a cement és a keverővíz flokkulációt képez a habarcsban, biztosítva a habarcs stabil szerkezetét. A HPMC habarcshoz való hozzáadása után sok független apró légbuborék képződik. Ezek a légbuborékok egyenletesen oszlanak el a habarcsban, és megakadályozzák az adalékanyag lerakódását. A HPMC műszaki teljesítménye nagy hatással van a cementalapú anyagokra, és gyakran használják új cementalapú kompozit anyagok, például száraz porhabarcsok és polimer habarcsok előállításához, így jó víz- és képlékenyatartással rendelkezik.
Habarcsvíz-igény
Ha a HPMC mennyisége kicsi, az nagy hatással van a habarcs vízigényére. Abban az esetben, ha a friss habarcs tágulási fokát lényegében azonosan tartjuk, a habarcs HPMC-tartalma és vízigénye egy bizonyos időn belül lineáris összefüggésben változik, és a habarcs vízigénye először csökken, majd jelentősen növekszik. Ha a HPMC mennyisége kevesebb, mint 0,025%, a mennyiség növekedésével a habarcs vízigénye is csökken azonos tágulási fok mellett. Ez azt mutatja, hogy ha a HPMC mennyisége kicsi, az vízcsökkentő hatást fejt ki a habarcsra, és a HPMC légbuborék-képző hatású. A habarcsban nagyszámú apró, független légbuborék található, és ezek a légbuborékok kenőanyagként működnek, javítva a habarcs folyékonyságát. Ha az adagolás nagyobb, mint 0,025%, a habarcs vízigénye az adagolás növekedésével növekszik. Ez azért van, mert a HPMC hálózati szerkezete teljesebb, és a hosszú molekulaláncon lévő flokkulák közötti rés lerövidül, ami vonzási és kohéziós hatást fejt ki, és csökkenti a habarcs folyékonyságát. Ezért, feltéve, hogy a tágulás mértéke alapvetően azonos, a zagy vízigénye megnő.
01. Diszperziós ellenállási vizsgálat:
A diszperziógátló tulajdonság fontos műszaki index a diszperziógátló anyagok minőségének mérésére. A HPMC egy vízben oldódó polimer vegyület, más néven vízben oldódó gyanta vagy vízben oldódó polimer. A keverővíz viszkozitásának növelésével növeli a keverék állagát. Hidrofil polimer anyag, amely vízben oldódva oldatot vagy diszperziót képezhet.
Kísérletek azt mutatják, hogy a naftalin alapú nagy hatékonyságú folyósítószer mennyiségének növekedésével a folyósítószer hozzáadása csökkenti a frissen kevert cementhabarcs diszperziós ellenállását. Ez azért van, mert a naftalin alapú nagy hatékonyságú vízcsökkentő felületaktív anyag. Amikor a vízcsökkentőt a habarcshoz adják, a vízcsökkentő a cementrészecskék felületére orientálódik, így a cementrészecskék felülete azonos töltésű lesz. Ez az elektromos taszítás a cementrészecskék flokkulációs szerkezetének kialakulásához vezet, és a szerkezetbe burkolt víz felszabadul, ami a cement egy részének elvesztéséhez vezet. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a HPMC-tartalom növekedésével a friss cementhabarcs diszperziós ellenállása egyre jobb.
02. A beton szilárdsági jellemzői:
Egy kísérleti alapozási projektben HPMC víz alatti, nem diszpergálható betonadalékot alkalmaztak, a tervezési szilárdsági osztály C25 volt. Az alapvizsgálat szerint a cement mennyisége 400 kg, a kevert szilícium-dioxid por 25 kg/m3, a HPMC optimális mennyisége a cementmennyiség 0,6%-a, a víz-cement arány 0,42, a homok aránya 40%, a naftalin alapú nagy hatékonyságú vízcsökkentő kibocsátása pedig . A cement mennyisége 8%, a betonminta átlagos 28d szilárdsága levegőben 42,6 MPa, a 60 mm-es ejtési magasságú víz alatti beton 28d átlagos szilárdsága 36,4 MPa, a vízben formált beton és a levegőben formált beton szilárdsági aránya 84,8%, a hatás jelentősebb.
03. Kísérletek azt mutatják:
(1) A HPMC hozzáadása egyértelműen késlelteti a habarcskeveréket. A HPMC-tartalom növekedésével a habarcs kötési ideje folyamatosan növekszik. Azonos HPMC-tartalom mellett a víz alatt gyorsabban képződik a habarcs, mint a levegőben. A közepes formázású habarcs kötési ideje hosszabb. Ez a tulajdonság előnyös a víz alatti betonpumpálásnál.
(2) A frissen kevert cementhabarcs hidroxipropil-metilcellulózzal keverve jó kohéziós tulajdonságokkal rendelkezik, és szinte semmilyen vérzést nem mutat.
(3) A habarcs HPMC mennyisége és vízigénye először csökkent, majd jelentősen megnőtt.
(4) A vízcsökkentő szer beépítése javítja a habarcs megnövekedett vízigényének problémáját, de adagolását ésszerűen kell szabályozni, különben a frissen kevert cementhabarcs víz alatti diszperziós ellenállása esetenként csökken.
(5) A HPMC-vel kevert cementpép minta és a vakpép között kevés a szerkezetbeli különbség, és a vízbe, illetve levegőbe öntött cementpép minta szerkezete és sűrűsége között is kevés a különbség. A 28 napig víz alatt formázott minta kissé ropogós. Ennek fő oka az, hogy a HPMC hozzáadása nagymértékben csökkenti a cement vízbe öntésekor fellépő veszteséget és diszperziót, de a cementkő tömörségét is csökkenti. A projekt során, a víz alatti diszperziómentes hatás biztosítása mellett, a HPMC adagját a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell.
(6) A HPMC víz alatti, nem diszpergálható betonadalék hozzáadása és az adagolás szabályozása előnyös a szilárdság szempontjából. A kísérleti projekt azt mutatja, hogy a vízzel formált beton és a levegővel formált beton szilárdsági aránya 84,8%, és a hatás viszonylag jelentős.
Közzététel ideje: 2023. május 6.