Az önterülő habarcs saját súlyára támaszkodva sík, sima és erős alapot képezhet az aljzaton más anyagok lerakásához vagy ragasztásához, ugyanakkor nagyméretű és hatékony építkezéseket is lehetővé tesz. Ezért a nagyfokú folyékonyság nagyon fontos szempont az önterülő habarcs esetében. Ezenkívül bizonyos vízvisszatartó és tapadószilárdsággal kell rendelkeznie, nem szabad vízkiválást mutatnia, valamint hőszigetelő és alacsony hőmérséklet-emelkedésű tulajdonságokkal kell rendelkeznie.
Az önterülő habarcs általában jó folyékonyságot igényel, de a tényleges cementpaszta folyékonysága általában csak 10-12 cm; a cellulóz-éter a készre kevert habarcs fő adalékanyaga, bár a hozzáadott mennyiség nagyon alacsony, jelentősen javíthatja a habarcs teljesítményét, javíthatja a habarcs állagát, teljesítményét, tapadási képességét és vízvisszatartó képességét.
1: A habarcs folyékonysága
A cellulóz-éter fontos hatással van az önterülő habarcs vízvisszatartására, állagára és szerkezeti teljesítményére. Különösen önterülő habarcsként a folyékonyság az egyik fő mutató az önterülő teljesítmény értékelésére. A habarcs normál összetételének biztosítása mellett a habarcs folyékonysága a cellulóz-éter mennyiségének változtatásával állítható be. Ha azonban az adagolás túl magas, a habarcs folyékonysága csökken, ezért a cellulóz-éter adagolását ésszerű tartományon belül kell szabályozni.
2: Habarcs vízvisszatartása
A habarcs vízvisszatartása fontos mutató a frissen kevert cementhabarcs belső összetevőinek stabilitásának mérésére. A gél anyag hidratációs reakciójának teljes körű végrehajtása érdekében a megfelelő mennyiségű cellulóz-éter hosszú ideig képes fenntartani a nedvességet a habarcsban. Általánosságban elmondható, hogy a zagy vízvisszatartási sebessége a cellulóz-éter-tartalom növekedésével növekszik. A cellulóz-éter vízvisszatartó hatása megakadályozhatja, hogy az aljzat túl sok vizet vegyen fel túl gyorsan, és gátolja a víz elpárolgását, így biztosítva, hogy a zagykörnyezet elegendő vizet biztosítson a cement hidratációjához. Ezenkívül a cellulóz-éter viszkozitása is nagy hatással van a habarcs vízvisszatartására. Minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartás. Általában a 400 mpa.s viszkozitású cellulóz-étert használják főként az önterülő habarcsokban, ami javíthatja a habarcs szintezőképességét és növelheti a habarcs tömörségét.
3: Habarcs kötési ideje
A cellulóz-éter bizonyos kötési késleltető hatással van a habarcsra. A cellulóz-éter tartalmának növekedésével a habarcs kötési ideje meghosszabbodik. A cellulóz-éter cementpépre gyakorolt kötési késleltető hatása főként az alkilcsoport szubsztitúciójának mértékétől függ, és kevés köze van a molekulatömegéhez. Minél kisebb az alkilcsoport szubsztitúciójának mértéke, annál nagyobb a hidroxiltartalom, és annál nyilvánvalóbb a késleltető hatás. Minél magasabb a cellulóz-éter tartalma, annál nyilvánvalóbb a kombináció filmrétegének a cement korai hidratációjára gyakorolt késleltető hatása, így a késleltető hatás is nyilvánvalóbb.
4: Habarcs nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága
A szilárdság általában az egyik fontos értékelési mutató a cement alapú cementanyagok keverékre gyakorolt kikeményedési hatásának értékelésére. A cellulóz-éter tartalmának növekedésével a habarcs nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága csökken.
5: Habarcs tapadószilárdsága
A cellulóz-éter nagy hatással van a habarcs kötési teljesítményére. A cellulóz-éter egy polimer filmet képez, amely tömítő hatást fejt ki a cement hidratációs részecskéi között a folyékony fázisú rendszerben, ami elősegíti a víz nagyobb mértékű felszívódását a polimer filmbe a cementrészecskéken kívül, ami elősegíti a cement teljes hidratációját, ezáltal javítva a paszta kötési szilárdságát a megszilárdulás után. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségű cellulóz-éter fokozza a habarcs képlékenységét és rugalmasságát, csökkenti a habarcs és az aljzat közötti átmeneti zóna merevségét, és csökkenti a határfelületek közötti csúszóképességet. Bizonyos mértékig fokozódik a habarcs és az aljzat közötti kötési hatás. Ezenkívül a cementpasztában lévő cellulóz-éter jelenléte miatt egy speciális átmeneti zóna és réteg alakul ki a habarcsrészecskék és a hidratációs termék között. Ez a réteg rugalmasabbá és kevésbé merevvé teszi a határfelületi átmeneti zónát, így a habarcs erős kötési szilárdsággal rendelkezik.
Közzététel ideje: 2023. február 3.