A szárazon kevert habarcstermékek legfontosabb adalékaként a cellulóz-éter kulcsszerepet játszik a szárazon kevert habarcsok teljesítményében és költségében. Kétféle cellulóz-éter létezik: az egyik ionos, például nátrium-karboximetil-cellulóz (CMC), a másik nemionos, például metil-cellulóz (MC), hidroxi-etil-cellulóz (HEC), hidroxi-propil-cellulóz (HPMC) stb. A szárazon kevert habarcstermékek alkalmazásának növekvő népszerűségével hazánk a világ legnagyobb szárazon kevert habarcsgyártójává válik, a cellulóz-éter alkalmazása tovább fog növekedni, gyártói és termékválasztéka is bővülni fog. A cellulóz-éter szárazon kevert habarcsokban betöltött teljesítménye a gyártók és a felhasználók figyelmének középpontjába került.
A cellulóz-éter legfontosabb tulajdonsága a vízmegtartó képessége az építőanyagokban. Cellulóz-éter hozzáadása nélkül a friss habarcs vékony rétege olyan gyorsan kiszárad, hogy a cement nem tud a szokásos módon hidratálódni, a habarcs pedig nem tud megkeményedni és jó kohéziót elérni. Ugyanakkor a cellulóz-éter hozzáadása jó képlékenységet és rugalmasságot biztosít a habarcsnak, és javítja a habarcs tapadószilárdságát. Beszéljünk a cellulóz-éter termékteljesítményének a szárazon kevert habarcs felhordására gyakorolt hatásáról.
1. A cellulóz finomsága
A cellulóz-éter finomsága befolyásolja az oldhatóságát. Például minél alacsonyabb a cellulóz-éter finomsága, annál gyorsabban oldódik vízben, és annál javul a vízvisszatartási teljesítménye. Ezért a cellulóz-éter finomságát a vizsgálati tulajdonságai között kell figyelembe venni. Általánosságban elmondható, hogy a 0,212 mm-nél nagyobb finomságú cellulóz-éter szitamaradványa nem haladhatja meg a 8,0%-ot.
2. Szárítási súlyveszteség
A szárítási tömegveszteség mértéke az elveszett anyag tömegének százalékos arányát jelenti az eredeti minta tömegéhez képest, amikor a cellulóz-étert egy bizonyos hőmérsékleten szárítják. Bizonyos minőségű cellulóz-éter esetén a szárítási tömegveszteség mértéke túl magas, ami csökkenti a cellulóz-éter hatóanyag-tartalmát, befolyásolja a feldolgozóipari vállalatok alkalmazási hatását, és növeli a beszerzési költséget. A cellulóz-éter szárítási tömegvesztesége általában nem haladja meg a 6,0%-ot.
3. A cellulóz-éter szulfáthamu-tartalma
Bizonyos minőségű cellulóz-éter esetén a hamutartalom túl magas, ami csökkenti a cellulóz-éter hatóanyag-tartalmát és befolyásolja a feldolgozóipari vállalatok alkalmazási hatását. A cellulóz-éter szulfáthamu-tartalma fontos mérőszáma a saját teljesítményének. Az ország jelenlegi cellulóz-éter gyártóinak jelenlegi termelési állapotával kombinálva az MC, HPMC és HEMC hamutartalma általában nem haladhatja meg a 2,5%-ot, a HEC cellulóz-éter hamutartalma pedig nem haladhatja meg a 10,0%-ot.
4. A cellulóz-éter viszkozitása
A cellulóz-éter vízvisszatartó és sűrítő hatása főként a cementszuszpenzióhoz adott cellulóz-éter viszkozitásától és adagolásától függ.
5. A cellulóz-éter pH-értéke
A cellulóz-éter termékek viszkozitása fokozatosan csökken magasabb hőmérsékleten vagy hosszabb ideig történő tárolás után, különösen a nagy viszkozitású termékek esetében, ezért korlátozni kell a pH-értéket. Általában a cellulóz-éter pH-tartományát 5-9 között kell szabályozni.
6. A cellulóz-éter fényáteresztő képessége
A cellulóz-éter fényáteresztése közvetlenül befolyásolja az építőanyagokban való alkalmazásának hatékonyságát. A cellulóz-éter fényáteresztését befolyásoló fő tényezők a következők: (1) a nyersanyagok minősége; (2) a lúgosítás hatása; (3) a feldolgozási arány; (4) az oldószer aránya; (5) a semlegesítési hatás. A felhasználási hatástól függően a cellulóz-éter fényáteresztése nem lehet kevesebb 80%-nál.
7. A cellulóz-éter gélhőmérséklete
A cellulóz-étert főként viszkozitásnövelő, lágyító és vízvisszatartó szerként használják cementtermékekben, ezért a viszkozitás és a gélhőmérséklet fontos mérőszámok a cellulóz-éter minőségének jellemzésére. A gélhőmérséklet a cellulóz-éter típusának meghatározására szolgál, amely összefügg más cellulóz-éterek helyettesítési fokával. Ezenkívül a só és a szennyeződések is befolyásolhatják a gélhőmérsékletet. Amikor az oldat hőmérséklete emelkedik, a cellulóz polimer fokozatosan veszít vizet, és az oldat viszkozitása csökken. Amikor a gélpont eléri a polimert, teljesen dehidratálódik és gélt képez. Ezért a cementtermékekben a hőmérsékletet általában a kezdeti gélhőmérséklet alatt szabályozzák. Ilyen körülmények között minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál nagyobb a viszkozitás, és annál nyilvánvalóbb a sűrűsödés és a vízvisszatartás hatása.
Közzététel ideje: 2023. június 1.