Hidroxipropil-metil-cellulóz HPMC gyakori problémák

1. Mi a hidroxipropil-metil-cellulóz fő felhasználási területe?

HPMCSzéles körben használják építőanyagokban, bevonatokban, szintetikus gyantákban, kerámiában, gyógyászatban, élelmiszeriparban, textiliparban, mezőgazdaságban, kozmetikumokban, dohányiparban és más iparágakban. A HPMC-t felhasználás szerint ipari, élelmiszeripari és orvosi minőségűre lehet osztani.

2. A hidroxipropil-metil-cellulóz több típusra oszlik, mi a különbség közöttük?

A HPMC felosztható instant (márkanév: „S”) és melegen oldódó termékekre. Az instant termékek hideg vízben gyorsan diszpergálódnak és eltűnnek a vízben. A folyadéknak ekkor nincs viszkozitása, mivel a HPMC csak diszpergálódik a vízben, és nem oldódik fel igazán. Körülbelül 2 perc elteltével a folyadék viszkozitása fokozatosan növekszik, és tiszta, ragacsos gélt képez. A hőoldható termékek hideg vízben összecsomósodnak, forró vízben gyorsan diszpergálódnak és eltűnnek. Amikor a hőmérséklet egy bizonyos hőmérsékletre csökken (a termék gélhőmérsékletétől függően), a viszkozitás lassan növekszik, amíg átlátszó, viszkózus kolloid nem képződik.

3. Hogyan lehet egyszerűen és intuitív módon meghatározni a hidroxipropil-metil-cellulóz minőségét?
1) fehérség, bár a fehérség nem határozza meg, hogy a HPMC jó-e, és ha a gyártási folyamat során fehérítőt adnak hozzá, az befolyásolja a minőségét, de a jó termékek többnyire jó fehérséget jelentenek.
2) finomság: A HPMC finomsága általában 80 mesh és 100 mesh, 120 mesh esetén kevesebb, minél finomabb, annál jobb.
3) fényáteresztő képesség: A HPMC vízben átlátszó kolloidot képez, fényáteresztő képessége nagyobb, a jó áthatolhatóság kevesebb oldhatatlan anyagot tartalmaz, a függőleges reakcióedény általában jó, a vízszintes reakcióedények minősége azonban nem magyarázható a függőleges reakcióedények minőségének javításával, mivel számos tényező befolyásolja a termék minőségét.
4) arány: minél nagyobb az arány, annál nehezebb, annál jobb, mint a fő tömeg, általában a magas hidroxipropil-tartalom miatt, a hidroxipropil-tartalom magas, a vízvisszatartás jobb.

4. Milyen oldódási módszerekkel oldható a hidroxipropil-metil-cellulóz?
1) Minden modell száraz keverési módszerrel adható az anyaghoz;
2) Közvetlenül a normál hőmérsékletű vízoldathoz kell hozzáadni, jobb hideg vizes diszperziót használni, miután általában 10-90 perc alatt besűrűsödött (keverjük, keverjük).
3) A közönséges modellek forró vízzel való összekeverés és diszpergálás után feloldhatók, majd hideg vizet adnak hozzá keverés és hűtés után;
4) Ha feloldáskor csomósodás (agglomeráció) jelentkezik, az azért van, mert a keverés nem volt elegendő, vagy a hagyományos modellt közvetlenül a hideg vízbe adták. Ilyenkor gyorsan kell keverni.
5) Ha oldódás közben buborékok keletkeznek, azokat 2-12 órás állásidővel (a konkrét idő az oldat állagától függ) vagy vákuumozással és nyomás alá helyezéssel, illetve megfelelő mennyiségű habzásgátló hozzáadásával lehet eltávolítani.

5-hidroxipropil-metil-cellulóz a gittpor térfogatában?
A HPMC mennyisége a tényleges alkalmazásban az éghajlati környezettől, a hőmérséklettől, a helyi szürke kalcium minőségétől, a gittpor formulájától és az ügyfél igényeitől függően eltérő minőségű, és általában 4-5 kilogramm között van különbség.

6. Mi a hidroxipropil-metil-cellulóz megfelelő viszkozitása?
A gittpor általában 100 000-es dobozos, a habarcsigény magasabb, 150 000-ig is elég, és a HPMC fontosabb szerepet játszik a vízvisszatartásban, majd a sűrítésben. A gittpor esetében, amíg a vízvisszatartás jó, a viszkozitás alacsony (7-8), természetesen a nagyobb viszkozitású is lehetséges, a relatív vízvisszatartás jobb, ha a viszkozitás meghaladja a 100 000-et, a vízvisszatartás viszkozitása nem túl nagy.

7. Melyek a hidroxipropil-metil-cellulóz fő nyersanyagai?
HPMCfő nyersanyagok: finomított pamut, klórmetán, propilén-oxid, egyéb nyersanyagok, tabletta lúg, savas toluol.

8. Hidroxipropil-metil-cellulóz a gittpor felhordásában, a fő szerep, akár vegyi anyag?
A gittpornak három funkciója van a sűrítésre, a vízvisszatartásra és a szerkezetépítésre. A sűrítés során a cellulóz szuszpenzióvá sűríthető, így az oldat egyenletes marad felül és alul, valamint folyásgátló szerepet játszik. Vízvisszatartás: A gittpor lassan szárad, a szürke kalcium pedig a vízzel reagálva segíti a száradást. Szerkezet: A cellulóz kenőanyagként jó szerkezetű gittporrá teszi a gittport. A HPMC nem vesz részt semmilyen kémiai reakcióban, csak támogató szerepet tölt be.

9. A hidroxipropil-metil-cellulóz egy nemionos cellulóz-éter, akkor mi a nemionos?
Közérthetően fogalmazva, az inert anyagok nem vesznek részt kémiai reakciókban.
A CMC (karboximetil-cellulóz) kationos cellulóz, így a szürke kalcium tofumaradékká válik.

10. Melyek a hidroxipropil-metil-cellulóz főbb műszaki mutatói?
Hidroxipropil-tartalom
Metil-tartalom
viszkozitás
hamu
Száraz fogyás

11. Mi kapcsolódik a hidroxipropil-metil-cellulóz gélhőmérsékletéhez?
A HPMC gélhőmérséklete a metoxil-tartalommal függ össze, minél alacsonyabb a metoxil-tartalom, annál magasabb a gélhőmérséklet.

12 gittpor csepppor és hidroxipropil-metil-cellulóz kapcsolat?
Ha a HPMC rossz vízvisszatartást mutat, az port okoz.

13 hidroxipropil-metil-cellulóz a gittpor felhordásakor, gittpor buborék mi az oka?
A gittporban található HPMC, a sűrítés, a vízvisszatartás és a három szerep felépítése, a buborékok oka:
1.) Túl sok vizet adtunk hozzá.
2.) Az alsó réteg nem száraz, majd kaparjon rá egy réteget, ami szintén könnyen felhólyagosodik.

14. Mi a különbség a hideg vízben gyorsan oldódó és a hőben oldódó hidroxipropil-metil-cellulóz között a gyártási folyamatban?
A HPMC hidegvizes instant oldat típus glioxállal felületkezelés után készül, hideg vízbe helyezve gyorsan diszpergálódik, de nem oldódik fel igazán, viszkozitása megnő, feloldódik. A hőoldódó típust nem felületkezelték glioxállal. A glioxál mennyisége nagy, a diszperzió gyors, de a viszkozitás lassú, a mennyiség ezzel szemben kicsi.

15. Mi a helyzet a hidroxipropil-metil-cellulóz illatával?
Az oldószeres módszerrel előállított HPMC toluolból és izopropil-alkoholból készül. Ha a mosás nem túl jó, némi maradék íz maradhat vissza. (A szagok semlegesítésének kulcsfontosságú folyamata.)

16. Hogyan válasszuk ki a megfelelő hidroxipropil-metil-cellulózt a különböző felhasználási módokhoz?
Gittpor: magas vízvisszatartási követelmények, jó építési kompatibilitás (ajánlott minőség: 75AX100000)
Hagyományos cementalapú habarcs: magas vízvisszatartás, magas hőmérséklet-állóság, azonnali viszkozitás (ajánlott minőség: 75AX150000)
Építési ragasztó felhordása: azonnal oldódó termékek, nagy viszkozitású. (Ajánlott márkanév: 75AX200000S)
Gipszhabarcs: magas vízvisszatartás, közepes és alacsony viszkozitás, azonnali viszkozitás (ajánlott minőség: 75AX75000)

17. Mi a hidroxipropil-metil-cellulóz beceneve?
HPMC vagy MHPC, más néven hidroxipropil-metil-cellulóz, cellulóz-hidroxipropil-metil-éter.

18. Mi a különbség a hidroxipropil-metil-cellulóz és aMC?
Az MC metilcellulóz, lúgos kezelés után finomított pamut, metán-klorid éterképző szerként, reakciósorozaton keresztül, cellulóz-éterből készül, általános szubsztitúciós foka 1,6-2,0, a szubsztitúciós oldhatóság is eltérő, nemionos cellulóz-éterhez tartozik.
(1) A metilcellulóz vízvisszatartása függ az adagolási mennyiségtől, a viszkozitástól, a részecskefinomságtól és az oldódási sebességtől. Általában a hozzáadott mennyiség nagy, a finomság kicsi, a viszkozitás nagy, a vízvisszatartási sebesség magas, az adagolási mennyiség nagy hatással van a vízvisszatartási sebességre, a viszkozitás és a vízvisszatartási sebesség közötti kapcsolat nem alacsonyabb, az oldódási sebesség főként a cellulózrészecskék felületmódosítási fokától és részecskefinomságától függ. A fent említett cellulóz-éterek közül a metilcellulóz és a hidroxipropil-metilcellulóz nagyobb vízvisszatartási sebességgel rendelkezik.
(2) A metil-cellulóz hideg vízben oldható, forró vízben nehezen oldódik, vizes oldata pH = 3-12 tartományban nagyon stabil, a keményítő stb. és számos felületaktív anyag jól kompatibilis, amikor a hőmérséklet eléri a gélesedési hőmérsékletet, gélesedési jelenség lép fel.
(3) A hőmérsékletváltozások komolyan befolyásolják a metilcellulóz vízvisszatartási sebességét, általában minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a vízvisszatartás. Ha a habarcs hőmérséklete meghaladja a 40 fokot, a metilcellulóz vízvisszatartása jelentősen romlik, ami komolyan befolyásolja a habarcs kivitelezhetőségét.
(4)metil-cellulóznyilvánvaló hatással van a habarcs kivitelezhetőségére és tapadására. A tapadás itt a munkavállaló által a szerszám és a falfelület között érzett tapadóerőre utal, azaz a habarcs nyírási ellenállására. A tapadás nagy, a habarcs nyírási ellenállása nagy, a munkavállalók által a használat során megkövetelt szilárdság is nagy, és a habarcs szerkezete gyenge.


Közzététel ideje: 2024. április 25.