Ez a cikk kérdések és válaszok formájában nyújt ismereteket az olvasóknak a hidroxipropil-metil-cellulóz-éterrel kapcsolatban, hogy rövid időn belül mélyreható ismereteket szerezzen a HPMC-ről, és jobban kiválaszthassa és felhasználhassa az ilyen típusú termékeket a tényleges gyártás során.
1, mi a fő felhasználási módja?hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC)?
A HPMC-t széles körben használják építőanyagokban, bevonatokban, műgyantákban, kerámiában, gyógyászatban, élelmiszeriparban, textiliparban, mezőgazdaságban, kozmetikumokban, dohányiparban és más iparágakban. A HPMC felhasználás szerint felosztható: építőipari, élelmiszeripari és orvosi minőségű. Jelenleg a hazai építőipari minőségű anyagok nagy részét, az építőipari minőségű gittpor mennyisége nagy, körülbelül 90%-át gittpor előállítására használják, a többit cementhabarcs és ragasztó előállítására.
2, a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) több részre oszlik, mi a különbség a felhasználásában?
A HPMC-t fel lehet osztani instant és forró oldat típusokra, az instant termékek hideg vízben gyorsan diszpergálódnak, eltűnnek a vízben, ekkor a folyadéknak nincs viszkozitása, mivel a HPMC csak diszpergálódik a vízben, valódi oldódás nem történik. Körülbelül 2 perc alatt a folyadék viszkozitása lassan növekszik, átlátszó viszkózus kolloidot képezve. A forrón oldódó termékek hideg vízben gyorsan diszpergálhatók forró vízben, eltűnnek a forró vízben, és amikor a hőmérséklet egy bizonyos hőmérsékletre csökken, a viszkozitás lassan megjelenik, amíg átlátszó viszkózus kolloid nem képződik. A forró oldat csak gittporokban és habarcsokban használható, folyékony ragasztókban és festékekben csoportos jelenség lép fel, nem alkalmazható. Az instant oldat modellje, alkalmazási köre kissé szélesebb, nem alkalmas porok és habarcsok, folyékony ragasztókban és festékekben pedig csoportosulási jelenség lép fel, ELLENJAVALLATOK NÉLKÜL.
3, a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) oldhatósági módszerei rendelkeznek ilyenekkel?
– A: Forróvizes oldódási módszer: Mivel a HPMC nem oldódik forró vízben, a HPMC a korai szakaszban egyenletesen diszpergálható forró vízben, majd lehűléskor gyorsan feloldódik. Két tipikus módszert ismertetünk a következőképpen: 1) a tartályban a kívánt mennyiségű forró vízhez öntjük, és körülbelül 70 °C-ra melegítjük. Lassú keverés mellett fokozatosan hozzáadjuk a hidroxipropil-metilcellulózt, amíg a HPMC a víz felszínén úszni nem kezd, majd fokozatosan szuszpenziót képez, keverés közben lehűtve a szuszpenziót. 2) A tartályban a kívánt mennyiségű 1/3 vagy 2/3 víz hozzáadásával 70 °C-ra melegítjük az 1) pontban leírtak szerint: HPMC diszperzió, forróvizes szuszpenzió készítése. Ezután a forró szuszpenzióhoz hozzáadjuk a maradék hideg vizet, keverjük össze és hűtsük le a keveréket. Porkeverési módszer: A HPMC port és nagyszámú más por állagú összetevőt alaposan összekeverjük egy turmixgéppel, majd vizet adunk hozzá az oldódáshoz. A HPMC ekkor már feloldódik, de nem tapad össze, mivel minden egyes sarkában, a vízben már csak egy kis HPMC por van, és azonnal feloldódik. – A gittpor- és habarcsgyártó vállalatok ezt a módszert alkalmazzák. A hidroxipropil-metil-cellulózt (HPMC) sűrítőanyagként és vízmegtartó szerként használják a gittpor-habarcsban.
4, mennyire egyszerű és intuitív a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) minőségének meghatározása?
– Válasz: (1) fehérség: bár a fehérség nem határozza meg, hogyHPMCjó használni, és ha fehérítőszerként adják hozzá a gyártási folyamat során, az befolyásolja a minőségét. A jó minőségű termékek azonban többnyire fehérek. (2) finomság: a HPMC finomsága általában 80 mesh és 100 mesh, 120-nál kisebb, a Hebei HPMC többnyire 80 mesh, minél finomabb a finomság, annál jobb. (3) áteresztőképesség: a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) vízbe oldódik, átlátszó kolloidot képez, és látható, hogy az áteresztőképessége nagyobb, annál jobb, és annál kevesebb oldhatatlan anyag van benne. A függőleges reaktor áteresztőképessége általában jó, a vízszintes reaktoré rosszabb, de a függőleges reaktor termelési minősége nem jobb, mint a vízszintes reaktoré, a termék minőségét számos tényező határozza meg. (4) fajsúly: minél nagyobb a fajsúly, annál nehezebb, annál jobb. Ez általában azért jelentős, mert a hidroxipropil-tartalom magas, a hidroxipropil-tartalom magas, és jobb a vízvisszatartás.
5, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) a gittpor mennyiségében?
– Válasz: A HPMC tényleges alkalmazásának adagolása az éghajlati környezettől, a hőmérséklettől, a helyi kalciumhamu minőségétől, a gittpor összetételétől és a „megbízó minőségi követelményeitől” függ. Általánosságban elmondható, hogy a vízálló gitt adagolása 4 kg-5 kg között van. Például: Pekingben a gittporból többnyire 5 kg-ot tesznek ki; Guizhouban nyáron 5 kg-ot, télen pedig 4,5 kg-ot. Yunnanban a mennyiség kicsi, általában 3-4 kg és így tovább. A 821-es gittben a HPMC adagolása általában 2-3 kg.
6, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC), mekkora viszkozitásúnak kell lennie?
– Válasz: UNATKOZZ A GYEREKPORRAL, ÁLTALÁNOS 100 EZER OK, A HABARCSAL SZEMBEN VALAMINT MAGASABB KÖVETELMÉNY VOLT, 150 EZER FELHASZNÁLHATÓSÁGRA SZERETNÉL. Ezenkívül a HPMC legfontosabb szerepe a vízvisszatartás, ezt követi a sűrítés. A gittporban, amíg a vízvisszatartás jó, a viszkozitás alacsony (7-80 ezer), az is lehetséges, természetesen, ha a viszkozitás nagyobb, a relatív vízvisszatartás jobb, ha a viszkozitás meghaladja a 100 ezer, a viszkozitásnak kevés hatása van a vízvisszatartásra.
7, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) Melyek a főbb műszaki mutatók?
A: A hidroxipropil-tartalom és a viszkozitás, ami a legtöbb felhasználót aggasztja. Magas hidroxipropil-tartalom esetén a vízvisszatartás általában jobb. A viszkozitás, a relatív (de nem abszolút) vízvisszatartás szintén jobb, és a cementhabarcs viszkozitása is jobb.
8, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) a fő nyersanyagok, melyek?
– Válasz: A fő nyersanyagok közül a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC): finomított pamut, klórmetán, propilén-oxid, egyéb nyersanyagok, tabletta lúg, sav, toluol, izopropil-alkohol stb.
9, A HPMC a gittpor felhordásában, mi a fő szerepe, akár kémia?
A HPMC a gittporban, sűrítés, vízvisszatartás és szerkezetépítés szempontjából három szerepet tölt be. Sűrítés: A cellulóz sűríthető, szuszpenziót képez, így az oldat egyenletesen fel-le azonos szerepet tölt be, megakadályozva az áramlást. Vízvisszatartás: A gittpor lassabban szárad, víz hatására kalcium-karbonáttal reagál. Szerkezet: A cellulóz kenőhatású, jó szerkezetű gittporrá alakítható. A HPMC nem vesz részt semmilyen kémiai reakcióban, csak kiegészítő szerepet játszik. A gittpor vízhez adásával a falon kémiai reakció indul be, mivel új anyag keletkezik. A gittpor a falon porrá őrlődik, majd felhasználásra kerül, mivel új anyag (kalcium-karbonát) keletkezik. A szürke kalciumpor fő összetevői: Ca(OH)2, CaO és kis mennyiségű CaCO3 keverék, CaO + H2O = Ca(OH)2 – Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 ↓ + H2O. A vízben és a levegőben lévő kalciumhamu CO2 hatására kalcium-karbonátot képez, és a HPMC csak vízvisszatartást biztosít, a kalciumhamu jobb reakciót eredményez, saját reakciója nem folyik.
10, HPMC nemionos cellulóz-éter, akkor mi a nemionos?
V: Általánosságban elmondható, hogy a nemionos anyag a vízben olyan anyag, amely nem ionizálódik. Az ionizáció az a folyamat, amelynek során egy elektrolit szabadon mozgó töltésű ionokra disszociál egy adott oldószerben, például vízben vagy alkoholban. Például a nátrium-klorid (NaCl), a só, amelyet naponta fogyasztunk, vízben oldódik, és ionizálódik, így szabadon mozgó, pozitív töltésű nátriumionokat (Na+) és negatív töltésű kloridionokat (Cl) hoz létre. Más szóval, a vízben lévő HPMC nem disszociál töltésű ionokra, hanem molekulákként létezik.
11, hidroxipropil-metilcellulóz gél hőmérséklete és mihez kapcsolódik?
– Válasz: A HPMC gélhőmérséklete összefügg a metoxitartalmával. Minél alacsonyabb a metoxitartalom, annál magasabb a gélhőmérséklet.
12. Van-e bármilyen összefüggés a gittpor és a HPMC között?
– Válasz: A gittpor és a kalcium minősége között szoros az összefüggés, míg a HPMC esetében nincs ilyen szoros összefüggés. A kalcium alacsony kalciumtartalma és a kalciumhamuban lévő CaO, Ca(OH)2 aránya nem megfelelő, ami porlerakódást okoz. Ha ennek köze van a HPMC-hez, akkor a HPMC rossz vízvisszatartó képessége szintén porlerakódást okoz. A konkrét okokért lásd a 9. kérdést.
13, hidroxipropil-metilcellulóz hideg vízben oldódó típus és meleg vízben oldódó típus a gyártási folyamatban, mi a különbség?
– A: A hideg vízben oldódó HPMC típus glioxállal történő felületkezelés után hideg vízbe helyezve gyorsan diszpergálódik, de nem oldódik fel igazán, viszkozitása megnő, feloldódik. A hőoldódó típust nem felületkezelték glioxállal. A glioxál térfogata nagy, a diszperzió gyors, de a viszkozitás lassú, a térfogat pedig kicsi.
14, a hidroxipropil-metil-cellulóznak (HPMC) van egyfajta szaga, ami azt jelenti, hogy mi történik?
– Válasz: Az oldószeres módszerrel előállított HPMC toluolból és izopropil-alkoholból készül. Ha a mosás nem túl jó, némi maradék íz maradhat vissza.
15, különböző felhasználási módok, hogyan válasszuk ki a megfelelő hidroxipropil-metil-cellulózt (HPMC)?
– Válasz: Gittetpor felhordása: az igény alacsonyabb, a viszkozitás 100 ezer, rendben van, a lényeg, hogy jobban megtartsa a vizet. Habarcs felhordása: az igény magasabb, a követelmény magas viszkozitás, 150 ezernek jobbnak kellene lennie. Ragasztó felhordása: azonnal oldódó termékekre van szükség, magas viszkozitású.
16, hidroxipropil-metilcellulóz, mi az álneve?
A: Hidroxipropil-metil-cellulóz, angolul: Hidroxipropil-metil-cellulóz, rövidítés: HPMC vagy MHPC, más néven: Hidroxipropil-metil-cellulóz; Cellulóz-hidroxipropil-metil-éter; Cellulóz-hipromellóz, 2-hidroxipropil-metil-cellulóz-éter. Cellulóz-hidroxipropil-metil-éter, hipromellóz.
17, HPMC a gittpor felhordásakor, gittpor buborék mi az oka?
A HPMC a gittporban, sűrítésben, vízvisszatartásban és szerkezetépítésben három szerepet játszik. Nem vesz részt semmilyen reakcióban. A buborékok oka: 1. túl sok víz került rá. 2. az alja nem szárad ki, a tetején egy kaparóréteg keletkezik, ami szintén könnyen buborékosodhat.
18. Gittetpor formulája beltéri és kültéri falakhoz?
– Válasz: vízálló gittpor belső falhoz: 750~850 kg nehéz kalcium, 150~250 kg szürke kalcium, 4~5 kg cellulóz-éter és 1~2 kg polivinil-alkohol por adható hozzá megfelelően; Külső fal gittpor: fehér cement 350 kg, nehéz kalcium 500-550 kg, szürke kalcium 100-150 kg, latex por 8-12 kg, cellulóz-éter 5 kg, farost 3 kg.
19. Mi a különbség a következők között:HPMCésMC?
– A metilcellulóz MC a finomított pamut, amelyet lúgos kezelés után metán-kloriddal, mint éterezőszerrel, cellulóz-éterrel kezelnek, majd reakciósorozaton keresztül állítanak elő. A helyettesítés mértéke általában 1,6–2,0, az oldhatóság pedig a helyettesítés mértékétől függően változik. Nemionos cellulóz-éter.
(1) A metilcellulóz vízvisszatartása az adagolás mennyiségétől, viszkozitásától, részecskefinomságától és oldódási sebességétől függ. Általában nagy mennyiséget, kis finomságot és viszkozitást adunk hozzá, magas vízvisszatartási sebességgel. Ezek közül a hozzáadott mennyiségnek van a legnagyobb hatása a vízvisszatartási sebességre, a viszkozitás és a vízvisszatartási sebesség közötti kapcsolat nem arányos. Az oldódási sebesség főként a cellulózrészecskék felületmódosítási fokától és részecskefinomságától függ. A fenti cellulóz-éterben, a metilcellulózban és a hidroxipropil-metilcellulózban magasabb a vízvisszatartási sebesség.
(2) A metil-cellulóz hideg vízben oldható, forró vízben nehezen oldódik, pH=3-12 tartományban lévő vizes oldata nagyon stabil. Jól összefér a keményítővel, a guanidin gumival és számos felületaktív anyaggal. A gélesedési hőmérséklet elérésekor gélesedés következik be.
(3) A hőmérsékletváltozás komolyan befolyásolja a metilcellulóz vízvisszatartási sebességét. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a vízvisszatartás. Ha a habarcs hőmérséklete meghaladja a 40 ℃-ot, a metilcellulóz vízvisszatartása jelentősen romlik, ami komolyan befolyásolja a habarcs szerkezetét.
(4) A metilcellulóznak nyilvánvaló hatása van a habarcs szerkezetére és tapadására. Itt a „tapadás” a munkavállaló által használt szerszám és a falfelület között érzett tapadóerőre, azaz a habarcs nyírási ellenállására utal. A tapadási tulajdonság nagy, a habarcs nyírási ellenállása nagy, és a munkavállalók által a használat során szükséges erő is nagy, így a habarcs szerkezeti tulajdonságai gyengék.
A cellulóz-éter termékekben a metilcellulóz tapadása közepes szintű. A hidroxipropil-metilcellulózhoz használt HPMC finomított pamutból készül lúgosítás után, propilén-oxid és klórmetán éterképző szer alkalmazásával, egy sor reakción keresztül, és nemionos cellulózkeverék-éterből készül. A helyettesítési fok általában 1,2-2,0. Tulajdonságait a metoxi- és hidroxipropil-tartalom aránya befolyásolja.
(1) A hidroxipropil-metil-cellulóz hideg vízben oldódik, a forró vízben oldódás nehézségekbe ütközik. A gélesedési hőmérséklete forró vízben azonban jelentősen magasabb, mint a metilcellulózáé. A metilcellulóz hideg vízben való oldhatósága is jelentősen javul.
(2) A hidroxipropil-metil-cellulóz viszkozitása a molekulatömegével függ össze, és a nagy molekulatömeg a nagy viszkozitást jelenti. A hőmérséklet is befolyásolja a viszkozitását, a hőmérséklet emelkedésével a viszkozitás csökken. A magas hőmérséklet viszkozitása azonban alacsonyabb, mint a metilcellulózáé. Az oldat szobahőmérsékleten tárolva stabil.
(3) A hidroxipropil-metil-cellulóz savakkal és lúgokkal szemben stabil, vizes oldata pH = 2-12 tartományban nagyon stabil. A marónátron és a meszes víz nem befolyásolja jelentősen a tulajdonságait, de az alkáli felgyorsíthatja az oldódási sebességét és javíthatja a csap viszkozitását. A hidroxipropil-metil-cellulóz általános sókkal szemben stabil, de ha a sóoldat koncentrációja magas, a hidroxipropil-metil-cellulóz oldat viszkozitása általában megnő.
(4) A hidroxipropil-metil-cellulóz vízvisszatartása a hozzáadott mennyiségtől, a viszkozitástól stb. függ, ugyanakkora vízvisszatartási sebessége magasabb, mint a metilcellulózé.
(5) A hidroxipropil-metil-cellulóz vízben oldódó polimer vegyületekkel keverhető, így egyenletes, nagyobb viszkozitású oldatot kapunk. Ilyen például a polivinil-alkohol, a keményítő-éter, a növényi gumi stb.
(6) A hidroxipropil-metil-cellulóz tapadása a habarcsszerkezethez nagyobb, mint a metilcellulózáé.
(7) a hidroxipropil-metil-cellulóz jobb enzimatikus ellenállással rendelkezik, mint a metilcellulóz, és oldatának enzimatikus lebomlásának valószínűsége kisebb, mint a metilcellulózáé.
20, a HPMC viszkozitása és hőmérséklete közötti összefüggés, amelyre a gyakorlati alkalmazás során figyelmet kell fordítani?
– Válasz: A HPMC viszkozitása fordítottan arányos a hőmérséklettel, azaz a viszkozitás a hőmérséklet csökkenésével növekszik. Amikor egy termék viszkozitásáról beszélünk, a 2%-os vizes oldat 20 Celsius-fokon mért eredményét értjük. A gyakorlatban, olyan területeken, ahol nagy a hőmérséklet-különbség a nyár és a tél között, figyelembe kell venni a télen viszonylag alacsonyabb viszkozitás használatát, ami előnyösebb az építkezéshez. Ellenkező esetben, ha alacsony a hőmérséklet, a cellulóz viszkozitása megnő, és kaparáskor nehéz lesz érezni. A közepes viszkozitást (75000-100000) főként gittként használják, mert jó a vízmegtartó képessége, a magas viszkozitást (150000-200000) főként polisztirol részecskékből álló hőszigetelő habarcs ragasztóporának és üveggyöngyökből álló hőszigetelő habarcsnak. Indok: a magas viszkozitás miatt a habarcs nem könnyen hullik és nem folyik könnyen, ami javítja az építkezést. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízmegtartó képesség, ezért sok szárazhabarcs-gyár figyelembe veszi a költségeket, és közepes viszkozitású cellulózt (75 000-100 000) használ az alacsony viszkozitású cellulóz (20 000-40 000) helyett, hogy csökkentse az adalékanyag mennyiségét.
Közzététel ideje: 2024. április 25.