1)Az élelmiszer-minőségű cellulóz-éter fő alkalmazása
Cellulóz-éterelismert élelmiszer-biztonsági adalékanyag, amely élelmiszer-sűrítő, stabilizáló és nedvesítőszerként használható sűrítésre, víz megtartására, íz javítására stb. A fejlett országokban széles körben használják, főként sült ételekhez, rost vegetáriánus bélekhez, tejmentes tejszínhez, gyümölcslevekhez, szószokhoz, hús- és egyéb fehérjetermékekhez, sült ételekhez stb.
Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és sok más ország engedélyezi a nem-ionos cellulóz-éter HPMC és ionos cellulóz-éter CMC élelmiszer-adalékanyagként történő felhasználását. Mind az Élelmiszer-adalékanyagok Gyógyszerkönyve, mind az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) által kihirdetett Nemzetközi Élelmiszerkönyv tartalmazza a HPMC-t; Adalékanyag-használati szabványok”, HPMC szerepel a „Különféle élelmiszerekben a termelési igényeknek megfelelően megfelelő mennyiségben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok listáján”, és a maximális adagolás nincs korlátozva, az adagolást a gyártó a tényleges igényeknek megfelelően szabályozhatja.
2)Élelmiszer-minőségű cellulóz-éter fejlesztési trendje
Hazámban az élelmiszer-előállításban használt élelmiszer-minőségű cellulóz-éter aránya viszonylag alacsony. Ennek fő oka az, hogy a hazai fogyasztók későn kezdték felismerni a cellulóz-éter élelmiszer-adalékanyagként betöltött szerepét, és a hazai piacon még alkalmazási és promóciós szakaszban van. Ezen túlmenően élelmiszerek esetében a kiváló minőségű cellulóz-éter ára viszonylag magas, és hazámban a cellulóz-étert kevesebb területen használják az élelmiszergyártásban. Az egészséges táplálkozás iránti tudatosság folyamatos javulásával a jövőben az élelmiszer-minőségű cellulóz-éter, mint egészségügyi adalékanyag penetrációja nő, és a hazai élelmiszeripar cellulóz-éter fogyasztása várhatóan tovább növekszik.
Az élelmiszer-minőségű cellulóz-éter alkalmazási köre folyamatosan bővül, például a növényi alapú műhúsok területe. A műhús koncepciója és gyártási folyamata szerint a műhús növényi húsra és tenyésztett húsra osztható. Jelenleg érett növényi húsgyártási technológiák vannak a piacon, a kultúrhús előállítása még laboratóriumi kutatási stádiumban van, a nagyüzemi forgalomba hozatal nem valósítható meg. Termelés. A mesterséges hússal a természetes húshoz képest elkerülhető a húskészítmények magas telített zsír-, transzzsír- és koleszterintartalma, előállítási folyamata pedig több erőforrást takaríthat meg és csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az utóbbi években a nyersanyag-kiválasztás és a feldolgozási technológia fejlesztésével az új növényi fehérjehús erős rostérzettel rendelkezik, az íz és állag, valamint a valódi hús közötti különbség pedig nagymértékben csökkent, ami elősegíti a műhús fogyasztói elfogadottságának javulását.
A globális zöldséghúspiaci skála változásai és előrejelzése
A Markets and Markets kutatóintézet statisztikái szerint a globális növényi alapú húspiac 2019-ben 12,1 milliárd USA dollár volt, ami 15%-os összetett éves növekedési ütem mellett 2025-re várhatóan eléri a 27,9 milliárd dollárt. Európa és az Egyesült Államok a világ fő mesterséges húspiaca. A Research and Markets által közzétett adatok szerint 2020-ban a növényi alapú húspiacok Európában, Ázsia-Csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában a világpiac 35%-át, 30%-át, illetve 20%-át teszik ki. A növényi hús gyártási folyamata során a cellulóz-éter javíthatja annak ízét és állagát, és megtarthatja a nedvességet. A jövőben olyan tényezők hatására, mint az energiatakarékosság és kibocsátáscsökkentés, az egészséges táplálkozás trendjei és egyéb tényezők, a hazai és külföldi zöldséghúsipar kedvező lehetőségeket nyit meg a méretarányos növekedésre, ami tovább bővíti az élelmiszer-minőségű termékek alkalmazását.cellulóz-éterés serkenti piaci keresletét.
Feladás időpontja: 2024.04.25